Babacsősz, dadus, nevelő - vidám és gyakorlott, gyermekekhez értő...

" A gyermek a világra nyitott lény. A simogatásra simogatással, a jókedvre, jó kedvvel, tevékenységre tevékenységgel felel."

09_-_boston_-_vi._sturbridge_-_falumuzeum_az_iskola_ez_hihetetlenlen....jpg

Régi iskolapadok...

 

Sok-sok  éve foglalkozom gyermekekkel.

Azt  vallom: nem  játék, felelősség!!!! 

 

"Egy új emberke, ki nem is beszél még,

Hogyan érti meg mosolyom beszédét?

Hogy érzi meg, - hisz csak egy éve ember! -

Hogy a szeretet szólítja szememben!
Ó milyen titok, milyen csodaszép ez!
Egy csöpp agy, mely még gondolni se képes,
A szeretetet már fel tudja fogni
S a mosolyra vissza tud mosolyogni!"

 

Éveken át dolgoztam általános iskolában iskolatitkárként, majd képesítés nélküli nevelőként. Álló- és vándortáborokba jártam a gyerekekkel - amit úgy én, mint a gyerekek is élveztünk. Bolondozó, vidám, de határozott nevelő voltam, akit a gyermekek és a szülők is szerettek /tőlük tudom/. Vigyor                

Pár év kihagyás után - más területen is kipróbáltam magam  - visszatértem a "gyökerekhez", az általam annyira szeretett gyerekekhez.

Ekkor már nem iskolában helyezkedtem el, hanem babysitterként, nevelőként – ezt a megnevezést némely szülő jobban szereti – vettem fel a kapcsolatot a családokkal, illetve a családok velem.

Sok helyen megfordultam: Budapesten, Gárdonyban, Vácon, „Veresegyházon”, Dunakeszin.

Egy felkérésre Amerikát is megjártam, meg sem álltam az „Óperenciás Tengeren túlig, két családnál 3 alkalommal tevékenykedtem odakint.

Érdekes  volt  a "mélyvízbe cseppeni". Idegen család, idegen helyzet, idegen ország,  nyelvtudás alig, de egy nagy kaland vált valóra...

 S  két csodálatos kicsi ... 6,5 hónapos csecsemő fiúcska és egy 2,5 éves kislány  mellett töltöttem először 7 hónapot.A kicsi "beszélt", amikor  eljöttem /a 6,5 hónapos/ a leányzó sok verset, mesét hallott tőlem, valamint a  mozgáskoordinációja sokat javult az ilyen irányú játékos feladatok  elvégzése kapcsán. Szükség volt rá. Nagy hangsúlyt fektetek a mozgás- és képességfejlesztésre.

A következő családnál egyéves  és három éves fiúkkal találtam meg a hangot. A mai napig tartjuk a kapcsolatot, nyári magyarországi "kirándulásuk" alkalmával pár napot biztosan nálunk töltenek. 

 A második amerikai család kétszer hívott  vissza fiúkhoz.

Megható,  amikor egy kicsi bizalmát elnyered: látod mosolyát, érzed melegét, ölelését, érzed ragaszkodását, hallod sírását, s megvigasztalhatod, észleled  a szeretetét, a kezdetleges szavak első vagy utolsó szótagjának  kimondását…

Minden  egyes "manótól" való elválásnál a szívemből is ott marad egy  darabka...Azonban az évek során megtanultam okosan szeretni, a gyermeknek/gyermekeknek tudnia kell, hogy én "csak" a babysitter vagyok, nem az édesanya, s nem is az édesapa,  azonban megbízhat bennem.

Vácra egy 8  hónapos csemetéhez hívtak 2009-ben. Napi 10-11 órát játszottunk, terelgettem, szeretgettem, tanítottam. Közel 4 évet töltöttem vele, az óvodába is én szoktattam be, majd délutánonként - mikor az édesapa még vidéken dolgozott - én mentem érte. /A család Bp-re költözött időközben./

Ezen családdal, kicsivel is nagyon jó a kapcsolat, időnként a gyermek jelzi a szüleinek, hogy szeretne hozzánk jönni, s akkor nálunk tölt egy-két napot, éjszakát, vagy akár csak egy fél napot - hétvégeken. /Családi okok miatt az éjszakázás már nincsen, a barátság megvan./

3 hónapot töltöttem egy 12 éves tini leánnyal, "éjszakai ügyeletes" voltam, mivel az édesanya külföldön dolgozott. Élveztük egymás társaságát, nagyon jól kijöttünk.

Volt olyan család, ahol a nagyobb, óvodáskorú gyermek logopédiai tanulásában vettem ki részem, iskoláskorú gyermekek tanulásában nyújtottam segítséget, vagy korrepetáltam.

2013. májustól  - ajánlásra - kéthetes koruktól - ikerleányzókkal "voltam elfoglalva", napi 8 órában viseltem gondjukat. Az etetésen, altatáson, pelenkázáson kívül a napi torna, masszírozás, mondókázás, éneklés, mesélés, kényeztetés is belefért az időnkbe. Mivel az alvásidőn kívül állandóan beszéltem a csecsemőkhöz, a kicsik ezen időszak alatt nagyon sokat fejlődtek, mosolyogtak "beszéltek", azaz gagyogtak, gügyögtek, utánoztak! :-)))

 A család külföldre történő utazása miatt véget ért a "megbizatásom". 

2014 elejétől - alkalmi lehetőségekkel kerestek meg  meg édesanyák, pl. 2,5 éves kislányhoz jártam heti pár alkalommal napközben, s késő esti órákban egy már óvodáskorú kislányra vigyáztam.

 

2014. februárjától szép feladatot kaptam. Egy 4 hónapos kicsi fiút "istápoltam". /Róla szól a "Babanapló" is/.

Sikerrel jártam, nagyon sokat fejlődött az 5 hónap alatt, ameddig vele foglalkoztam, a család költözött, a kicsi valószínű, hogy bölcsödébe került, így váltak el - sajnos - útjaink. /Igen, bölcsődébe került a gyermek./

 Újabb kihívás elé állított a sors. Egy újszülött kicsi és három nagyobb gyermek mellé kerültem, Belgiumba - két hónapra /október-november/.

 Hazaérkezésem után egy 8 hónapos baba mellett találtam "elfoglaltságot"!

Jelenleg másfél éves, s köszönjük jól vagyunk...

Jelenleg két és fél éves, s köszönjük jól vagyunk!

 A kicsi elmúlt 3 éves....

 Óvodába készülünk....

 Óvodába járunk.... NevetésMeglepettVigyor

Egy öthónapos kislányhoz ajánlott be egy előző család a kisfiúcska után, tőle most váltunk el, 18 hónapos lett a leányka, szépen "dumcsizott", a nevemet is kimondta, élvezet volt vele lenni...., így alakult.

Egy autista kisfiúval játszottunk közel egy évig a kicsi lányka után. Nagyon sokat tanultam mellette, szó szerint is. Tanultam specialistától, ahová a kisfiú járt, s alkalmaztam a módszerét, az Ő útmutatása szerint, tanultam könyvekből is.  Speciális óvodába készültek. /A járvány közbeszólt./ 

2019 januárjában talált meg - hirdetésemen keresztül - egy ikerfiús édesanya. Azóta ezzel a két csöpppséggel telt heti 3 napom, napi 4 esetleg 5-6 órában. /Az édesanya is otthon volt, amikor még nagyon csipetek voltak, utána időnként "levegőt vett" tudta, hogy jó kezekben tudhatja gyermekeit./

Sajnos az első vírusos időszak alatt /tavasszal/ nem lehettem velük, online segítettem az anyukát /étkezés, mondókák, mozgás, s egyéb tudnivalók területén.

A fiúk már beszélnek /2021 december/ megnőttek, értelmesek, bölcsödébe mennek. Fáj a szívem...

2022 - január végétől van egy újabb szép feladatom, egy héten egyszer egy csipetnyi leánykával ismerkedtünk "mindennel". (9 hónapos)

Ő is bölcsödébe készül..., s már nemcsak készül. Ha a szülők egy kis "énidőt" szeretnének, akkor engem kérnek fel a késő esti segítségre.

Egy kisfiúval kétszer egy héten játszom,  - (2022)  verseket, meséket, zenehallgatást - csak hallgatást, játszóterezést részesítjük előnyben.

Ő is elindult a bölcsőde "rögös" útján.

Végleg bölcsödébe került, 5 hónapot töltöttem a családdal, egy héten kétszer 4 órás időtartamban. 

Újabb fiúcskával kedveltük meg egymást, 5 hónapja vagyunk együtt /2023/. Egy héten 3 nap 4-4 órában.

Sok vers, mese, bolondozás, most tavasszal már a játszóterezés is megszokott dolog. 

Egy év és egy hónapig bolondoztunk együtt, hihetetlen mosolygós  gyermek.

Ez a sors, bölcsödébe ment. 

De nem szakadt meg a kapcsolat...

 

2024. márcusa: 2 hónapos kicsi édesanyjának segítek egy héten egyszer, több órában.

 

60 + éves vagyok.VigyorNevetésKacsintás



 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 25
Tegnapi: 3
Heti: 152
Havi: 466
Össz.: 83 603

Látogatottság növelés
Oldal: Nem játék, felelősség, egy babysitter gondolatai...
Babacsősz, dadus, nevelő - vidám és gyakorlott, gyermekekhez értő... - © 2008 - 2024 - babacsosz.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »